A Tónusskála – ami létfontosságú eszköz az élet minden olyan területén, amelyben embertársainknak része van – egy olyan skála, amely megmutatja az egymást követő érzelmi tónusokat, amelyeket egy ember át tud élni. „Tónus” alatt egy személy pillanatnyi vagy tartós érzelmi állapotát értjük. Ezen a fokokra osztott skálán olyan érzelmek vannak feltüntetve, mint a félelem, düh, bánat, lelkesedés – azonkívül más érzelmek, amelyeket az emberek átélnek.

Ennek a skálának ügyes használata képessé teszi önt az emberi magatartás minden megnyilvánulásának előrejelzésére és megértésére.

Ez a Tónusskála az élet ereszkedő spirálját ábrázolja attól az állapottól, amikor az egyén teljes életerővel és öntudattal rendelkezik, a féléleterőn és félöntudaton át le a halálig.

Az életenergiára vonatkozó különféle számítások, megfigyelés és vizsgálat szerint ez a Tónusskála képes leírni a viselkedés szintjeit az élet hanyatlásának megfelelően.

Ezek a különféle szintek közösek minden emberben.

Amikor egy ember kis híján halott, azt mondhatjuk, hogy krónikus apátiában van, és különböző dolgokkal kapcsolatban egy bizonyos módon viselkedik. Ez 0,05 a Tónusskálán.

Amikor egy ember állandóan bánatos a veszteségei miatt, akkor a bánat állapotában van. És egy bizonyos módon viselkedik sok dologgal kapcsolatban. Ez 0,5 a skálán.

Amikor egy ember még nincs annyira lent, hogy bánatos lenne, de ráébred, hogy veszteségek fenyegetik, vagy tartósan megrekedt ezen a szinten múltbeli veszteségei hatására, akkor azt mondhatjuk, hogy félelemben van. Ez 1,0 körül van a skálán.

Az, aki küzd a fenyegető veszteségek ellen, a düh szintjén van. És más viselkedési jelleget mutat. Ez 1,5.

Az, aki mindössze gyanítja, hogy veszteség következhet be, vagy aki rögzült ezen a szinten, az neheztel. Azt mondhatjuk, hogy antagonisztikus. Ez 2,0 a skálán.

A személy helyzete az antagonizmus szintje felett nem olyan jó, hogy lelkesedne, de nem olyan rossz, hogy nehezteljen. Néhány célját elvesztette, és nem tud azonnal másikat találni. Azt mondjuk, hogy az unalom állapotában van, vagy 2,5-nél a Tónusskálán.

A skálán 3,0-nál a személynek konzervatív, óvatos életszemlélete van, de eléri céljait.

4,0-nál az egyén lelkes, boldog és életerős.

Nagyon kevés ember 4,0-es természettől fogva. Az átlag valószínűleg 2,8 körül van, némi jóindulattal.

A skála működését nyilván megfigyelte már korábban is. Látta-e valaha, amint egy gyerek meg akart szerezni, mondjuk egy ötvenest? Először boldog. Egyszerűen akarja az ötvenest. Ha elutasítják, akkor megmagyarázza, hogy miért akarja. Ha így sem sikerül megkapnia, és nem akarta nagyon, akkor elunja és elmegy. Ám ha nagyon akarja, ellenségessé válik ezzel kapcsolatban. Aztán dühös lesz. Aztán ha ez is kudarcba fullad, lehet, hogy hazudik valamit, hogy miért akarja az ötvenest. Ha ez is eredménytelen, bánatos lesz. És ha még mindig elutasítják, végül apátiába süllyed, és azt mondja, hogy nem is akarja. Ez tagadás.

Egy gyerek, akit veszély fenyeget, ugyancsak hanyatlik a skála mentén. Először nem észleli pontosan, hogy veszély fenyegeti és egészen vidám. Aztán a veszély, mondjuk egy kutya, közeledni kezd hozzá. A gyerek látja a veszélyt, de még mindig nem hiszi el, hogy rá irányul, és folytatja, amit csinált. De játékszerei e pillanatban „untatják”. Kissé rossz előérzete van, és bizonytalan. Aztán a kutya közelebb jön. A gyerek „neheztel rá”, vagy némi antagonizmust mutat. A kutya még közelebb jön. A gyerek dühös lesz, és némi erőfeszítést tesz rá, hogy bántalmazza a kutyát. A kutya még közelebb jön, és még fenyegetőbb.

A gyerek félni kezd. S mert a félelem is haszontalan, a gyerek elsírja magát. Ha a kutya még mindig fenyegeti, a gyerek apátiába süllyed, és egyszerűen megvárja, hogy a kutya megharapja.

Ahogy a túlélést segítő tárgyak, állatok vagy emberek elérhetetlenné válnak, lehúzzák az embert a Tónusskálán.

Ahogy a túlélést fenyegető tárgyak, állatok vagy emberek közelednek az egyénhez, lehúzzák a Tónusskálán.

E skála krónikus és heveny formában is jelentkezik. Lehet, hogy egy személyt tíz percre lehúznak a Tónusskálán egy alacsony szintre, és aztán ismét felemelkedik, azonban lehet, hogy tíz évre húzzák le, és nem emelkedik fel.

Egy olyan ember, aki túl sok veszteséget és túl sok fájdalmat szenvedett el, hajlamos megragadni a skála egy alacsonyabb szintjén és – mindössze enyhe szintváltozásokkal – ott meg is maradni. Akkor általános és mindennapi viselkedése a Tónusskálának ezen a szintjén lesz.

Ahogy a bánat egy 0,5-ös pillanata azt okozhatja, hogy egy gyerek a bánat sávnak megfelelő módon viselkedik egy rövid ideig, éppúgy a 0,5-ös szinten való rögzülés azt okozhatja, hogy az egyén a legtöbb dologgal szemben 0,5-ös módon viselkedik élete során.

Létezik tehát pillanatnyi magatartás és rögzült magatartás.

A Tónusskála

You must be logged in to access this course

Mindenek előtt

A kontroll anatómiája

A megértés összetevői - Affinitás, Realitás, Kommunikáció

Kommunikáció

Az érzelmi Tónusskála

Eszközök a munkahelyen/munkában

Az emberek típusai